T�r�korsz�g T�rt�nelme ANAT�LIA Neolitikum Az els� ismert t�rt�nelmi helysz�n a mai T�r�korsz�g ter�let�n az eddig ismert legnagyobb neolitikus telep�l�s, �atal H�y�k. A lel�helyet angol r�g�szek fedezt�k fel 1958-ban. A v�ros h�zait f�b�l �s v�lyogt�gl�b�l �p�tett�k. Az �p�letek szorosan egym�s mellett �lltak, nem voltak utc�k. A h�zakba a tet�ny�l�son kereszt�l lehetett bejutni. A v�rosban negyven szent�lyt t�rtak fel. �atal H�y�k fontos kereskedelmi k�zpont volt az i.e. VI. �vezredben. A VI. �vezred v�g�re azonban a v�ros teljesen eln�ptelenedett. Ezt k�vet�en Anat�li�ban k�t �vezreden kereszt�l nem volt sz�mottev� el�rehalad�s   Hettit�k Az i.e. III. �vezredben a hattik lakt�k Kis-�zsi�t. A hatti n�p sz�tsz�rt, �llatteny�szt� t�rzsekb�l �llt. Legjelent�sebb telep�l�s�k Alaca-H�y�kn�l volt. A II. �vezred elej�n foglalt�k el Kis-�zsi�t a hettita birodalmat l�trehoz� indo-eur�pai t�rzsek. F�v�rosuk Hattusas (Bogazkale) lett. A birodalom els� jelent�s uralkod�ja Labarnas (i.e. 1680-1650) volt. Telipinus (i.e. 1525-1500) foglalta �r�sba a hettita t�rv�nyeket. Az �llam vir�gkora I. Suppiluliumas (i.e. 1375-1335) uralkod�s�nak idej�re esett. Ekkor a hettit�k egyenrang� ellenfelei voltak az egyiptomi �jbirodalomnak, akik ellen sikeresen v�vt�k meg a k�desi csat�t (Muwatallis). A hettita birodalom buk�sa az i.e. XII. Sz�zadban, a tengeri n�pek t�mad�sa miatt k�vetkezett be. A sz�thull� Hettita birodalom hely�n az i.e. I. �vezredben h�rom jelent�s �llam j�tt l�tre Anat�li�ban: a lyd, a phryg �s az urartui �llamok.   Urartu A l�teny�szt� hurrik a Van-t� k�rny�k�n megtelepedve hozt�k l�tre �llamukat, amelynek vir�gkora az i.e. IX-VIII. Sz�zadban volt (I. Argisti �s II. Sarduri). Jelent�sebb v�rosaik: Van, Toprakkale, �avu�tepe, Jerev�n. Az �llam vir�gkor�nak II. Sarrukin assz�r uralkod� i.e. 714-es t�mad�sa vetett v�get, melynek sor�n az assz�rok a f�v�rost is kifosztott�k. Az �llam buk�sa az i.e. VII. Sz�zad v�g�n, a m�d - assz�r harcok sor�n k�vetkezett be.   Phrygia A phryg�k Gordion k�zponttal hoztak l�tre er�s �llamot, melynek legjelent�sebb uralkod�i, a m�toszokb�l ismert Gordios �s Midas kir�lyok voltak. Szoros kereskedelmi �s kultur�lis kapcsolatokat tartottak fent a kis-�zsiai g�r�g�kkel. Midas hal�l�val az i.e. VII. Sz�zad elej�n a phryg �llam t�rt�nete is v�get �rt.    Lydia Nyugat-Anat�li�ban �llt fenn a lyd �llam, melynek f�v�rosa Sardeis volt. A lyd�k befoly�sa hatalmuk cs�cs�n, az i.e. VII-VI. Sz�zadban kiterjedt eg�sz Nyugat-Anat�li�ra. A kis-�zsiai g�r�g�k is elismert�k uralmukat. A lyd�k vertek el�sz�r p�nzt az i.e. VII. Sz�zadban. Legjelent�sebb uralkod�juk, Kroisos azonban i.e. 546-ban veres�get szenvedett a perzsa Nagy Kyrost�l, ami a lyd �llam buk�s�hoz vezetett. Ezzel eg�sz Anat�lia perzsa uralom al� ker�lt.    Perzsia A kis-�zsiai perzsa uralom megteremt�je Kyros (i.e. 559-530) volt. I.Dareios (i.e. 522-486) szervezte meg a perzsa k�zigazgat�st. Susab�l Ephesosba 2700 km hossz� utat �p�ttetett. Az �ton postaszolg�latot szerveztek. 494-ben leverte a kis-�zsiai g�r�g v�ros�llamok felkel�s�t, majd 492-ben megind�totta els� hadj�rat�t G�r�gorsz�g ellen. A perzsa hadak 492-ben �s 480-ban is a Dardanell�kn�l keltek �t Eur�p�ba. 479-ben a perzsa flotta a kis-�zsiai partokn�l, Mykal�n�l szenvedett veres�get a g�r�g�kt�l. A birodalom utols� uralkod�ja III. Dareios Kodomanos volt, aki a Nagy S�ndort�l elszenvedett veres�gek sor�n vesztette el birodalm�t.   G�r�g�k A g�r�g�k els� megjelen�s�t �rzi a tr�jai h�bor� eml�ke, melynek sor�n a mykenei g�r�g�k elfoglalt�k �s kifosztott�k a legend�s Tr�j�t. Kis-�zsia nyugati partvid�k�t az i.e. XIII-XII. Sz�zadi �gei v�ndorl�s sor�n n�pes�tett�k be a g�r�g�k. A legjelent�sebb v�ros�llamok: Ephesos, Miletos, Priene, Smyrna, Didyma, Halikarnassos. Az itteni lakosok alap�tottak az i.e. VIII-VI. Sz�zadban �jabb gyarmatv�rosokat a M�rv�ny-tenger �s a Fekete-tenger partj�n (Byzantion, Sinope, Trapesunt). A nyugat-kis-�zsiai ter�let el�bb a lyd�k, majd a perzs�k fennhat�s�ga al� ker�lt. A maked�nok i.e. 335-ben ind�tottak hadj�ratot a perzs�k ellen. 334-ben a granikosi, 333-ban az issosi csat�ban gy�zte le Alexandros a perzs�kat, �s szerezte meg ezzel a fennhat�s�got Kis-�zsia felett. Nagy S�ndor hal�la ut�n a Szeleukid�k uralt�k a ter�letet. Az i.e. III. sz�zadi kelta bet�r�st k�vet�en a ter�leten t�bb �llam j�tt l�tre. Legjelent�sebbek a Pergamoni Kir�lys�g, a Rodoszi Kir�lys�g, Bithynia, Kilikia �s a Pontuszi kir�lys�g.   R�maiak A r�maiak i.e. 133-ban kezdt�k meg terjeszked�s�ket, amikor III. Attalos a Pergamoni kir�lys�got v�grendelet�ben R�m�ra hagyta. I.e. 75-ben r�mai provincia lett Bithynia is. VI. Mithridates Eupator legy�z�s�vel i.e. 64-ben Pompeius R�m�hoz csatolta a Pontusi kir�lys�got. A Mithridates fi�t legy�z� Caesar i.e. 47-ben a sikert a 'veni, vidi, vici' mond�ssal jelentette a senatusnak. I. Sz. 325-ben ker�lt sor az els� kereszt�ny egyetemes zsinat �sszeh�v�s�ra Nice�ban (Iznik) I. Sz. 330-ban Constantinus a g�r�g Byzantion hely�n avatta fel a birodalom �j f�v�ros�t, Constantinopolist, amely 395-t�l, a R�mai Birodalom kett�szakad�s�t�l a Kelet-R�mai cs�sz�rs�g f�v�rosa lett.   Biz�nc II.Theodosius (408-450) Biz�ncot �j v�d�fallal er�s�tette meg. A birodalom els� jelent�s uralkod�ja I.Iustinianus (527-565) volt. Kiadta a r�mai jog gy�jtem�ny�t (Corpus Iuris Civilis). �szak-Afrika �s It�lia megh�d�t�s�val jelent�sen megn�velte az �llam ter�let�t. A VII. Sz�zadban megindul� arab terjeszked�s k�vetkezt�ben azonban r�vid id� alatt (636-642) elvesztett�k Sz�ri�t, Paleszt�n�t �s Egyiptomot. III. Leo ind�totta el 726-ban a k�ph�bor�t, ami 843-ig tartott. I. Basileos (867-886) volt a maked�n dinasztia els� tagja. A dinasztia uralkod�sa alatt er�s�d�tt meg �jra az �llam. Kiemelked� uralkod�i VI. Leo (886-912) �s VII. Konstantin (913-959) voltak. II. Basileos (976-1025) megh�d�totta Bulg�ri�t �s meger�s�tette a birodalom keleti hat�rait. A kis-�zsiai ter�letek elveszt�se az 1071-es manzikerti csat�val kezd�d�tt, amikor IV. Romanos Diogenes cs�sz�r veres�get szenvedett Alp Arslan szeldzsuk vez�rt�l. A szeldzsukok r�vid id� alatt elfoglalt�k Kis-�zsia, jelent�s r�sz�t. K�zpontjuk Konya lett. A szeldzsukok ellen, Biz�nc k�r�s�re indultak meg a keresztes hadj�ratok, amelyek v�gs� c�lja a Szentf�ld, Paleszt�na volt. A keresztesek Kis-�zsi�ban kev�s sikert �rtek el, viszont a negyedik keresztes hadj�rat sor�n elfoglalt�k Biz�ncot (1204), �s l�trehozt�k a Latin cs�sz�rs�got (1204-61). B�r a biz�nci Palaeolog dinasztia 1261-ben visszafoglalta Biz�ncot, a birodalom hanyatl�s�t nem tudt�k meg�ll�tani. A szeldzsukok hely�t elfoglal� oszm�n-t�r�k�k t�bb k�s�rlet ut�n 1453-ban elfoglalt�k Biz�ncot, �s ezzel v�get vetettek a Kelet-R�mai (Biz�nci) Cs�sz�rs�g fenn�ll�s�nak.   Szeldzsukok Az oguz (�z) t�rzssz�vets�gbe tartoz� t�rzsek egy csoportja Szeldzsuk nev� vez�r�kkel az �len kiv�ltak a t�rzssz�vets�gb�l, �s megindultak Kis-�zsia fel�. 1055-ben elfoglalt�k Bagdadot, majd 1071. augusztus 26-�n legy�zt�k IV. Romanos Diogenes biz�nci cs�sz�r csapatait a manzikerti csat�ban. Kis-�zsi�t elfoglalva S�leyman ibn Kutulmu� Iconiumban (Konya) rendezte be f�v�ros�t. Az els� keresztes hadj�rat kereszt�ny sikereket hozott. A XII. Sz�zadban a szeldzsukok szil�rd �llamot �p�tettek ki Anat�li�ban. A szeldzsuk szultan�tus f�nykora I. Izzeddin Keykavus (1210-1219) �s I. Alaeddin Keykubad (1220-1237) uralkod�s�nak idej�re esett. A birodalom gyeng�l�s�t, majd buk�s�t a mongol t�mad�s eredm�nyezte. 1243-ban, a K�sedag-i csat�ban szenvedtek veres�get, �s lettek a mongolok ad�fizet�i. II. Mesut 1308-ban bek�vetkezett hal�la ut�n a szeldzsuk �llam �n�ll� fejedelems�gekre szakadt.